Sav-bázis egyensúly, pH-érték
A fiziológiás pH-tartomány
Szervezetünk sav-bázis viszonyait nem merev rendszernek, sokkal inkább egy állandó mozgásban lévő, dinamikus egyensúlyi állapotnak kell tekinteni, amely törekszik lehetőleg stabil pH-viszonyokat fenntartani. Igy, bár a savak ás bázisok abszolút mennyisége állandóan változik, a pH-érték a különböző szervekben és szövetekben, továbbá a vérben mégis szűk határok között mozogva közel konstans marad.
| Vérplazma |
pH 7,35 - 7,45 |
| Gyomornedv |
pH 1,2 - 3 |
| Hasnyálmirigy-szekrétum |
pH 8 |
| Epe |
pH 7,4-7,7 |
| Vizelet |
pH 5-8 |
| Nyál |
pH 6,8 |
| Agy-gerincvelői folyadék (liquor) |
pH 7,4 |
| Izületi folyadék |
pH 7,4-7,8 |
Ha a sav és a bázis nincs egyensúlyban és fennáll a specifikus pH-viszonyok változásának veszélye, a szervezetnek többlet energiát kell fordítania a kompenzációra, az egyensúly felborulásának kivédésére. Minél jelentősebb a savak és a lúgok közötti kiegyensúlyozatlanság, annál hamarabb fenyeget a normál értékhatáron belül mozgó fiziológiás pH-tartomány túllépése és a teljes rendszer összeomlása.
A sav-bázis egyensúly szabályozása
A rendszer teljes összeomlásának kivédésére a sav-bázis egyensúly, azaz a pH-érték állandó és tartós szabályozás alatt áll. Ebben jelentős faktorok játszanak szerepet:
Táplálkozás és anyagcsere
Táplálkozásunk és a kiegészítő tápanyagok felvétele, az anyagcserével képződő savak és lúgok jelentősen befolyásolják a sav-bázis egyensúlyt. Sav még akkor is állandóan termelődik, amikor lélegzünk vagy fizikai tevékenységet végzünk. Ezek a savak az energiatermelés salakanyagai és a sejtekben halmozódnak fel.
Vér- és szövet-puffer
Szervezetünk igen nagy teljesítőképességű puffer-rendszerrel van ellátva, amely a káros pH-ingadozás kivédésére szolgál. A puffer egy olyan védőmechanizmus, amely a testfolyadékban és a sejtekben végbemenő pH-ingadozásokat megállítja, hasonlóan, mint ahogy az autó lökhárítója a rázkódást kivédi. A puffer fontos alkotói közé tartozik pl. a vérben oldott bázikus bikarbonát és a haemoglobin. A puffer savmegkötése nem okoz túl nagy károsodást és szükség esetén később ismét szabaddá válhat, jelentős pH-változás nélkül
A bikarbonát-puffer
A vérben oldott állapotban lévő bikarbonát savmegkötő hatású, így szénsav keletkezik, ami vízzé és széndioxiddá bomlik. A széndioxid a tüdőn keresztül a kilégzéssel távozik a szervezetből, így a vér pH-értéke gyorsan és hatékonyan korrigálható. A rendszer működőképességének megtartásához a puffer-rendszer állandó regenerálódására van szükség, ugyanúgy mint az ioncserélődésnél, ahol a víz ásványmentesítése megy végbe. Ezért a táplálékkal bevitt lúgos ásványi kötelékek meghatározó szerepet játszanak. |
Kiválasztószervek a vese és a tüdő
A sav-bázis egyensúly szabályozásában a legfontosabb a veseés a tüdőfunkciója. A vese az egyetlen szerv, amely nettó savkiválasztásra képes, azaz a savat a szervezetből igen hatékonyan el tudja távolítani. A tüdő is részt vesz ebben a regulációs folyamatban, mégpedig a légzéssel. A széndioxid gyors, szapora kilélegzésével a vér pH-értéke közvetlenül korrigálható.
Csont és kötőszövet
Ha a puffer-rendszer működése és a vese savkiválasztási kapacitása kimerül, az optimális anyagcsere feltételeinek biztosítása érdekében a szervezet kénytelen ezeket a savakat egyszerűen "kivonni a forgalomból". Ez a kötőszövetben való raktározással valósul meg. A kötőszövetek fizikai jellegük miatt alkalmasak savak felvételére. Ezáltal viszont a kötőszövet vízmegkötő-képessége csökken, amely hosszú távon rugalmasságát befolyásolja.
Alternatívaként a sav-bázis egyensúly fenntartása érdekében a szervezet saját bázisdepóihoz, a csontokhoz folyamodik. A savterhelés kiegyensúlyozására bázikus ásványi anyagok, pl. kálcium szabadul fel a csontokból. Ha ez az állapot hosszabb ideig tart, a csont fel- és leépítés közötti fiziológiás egyensúly eltolódik, azaz több csontanyag épül le, a csontok hamarabb porózusak és törékenyek lesznek. A kiegyensúlyozott táplálkozás magas bázisképző részesedéssel hosszú távon a csont egészséget is támogatja.
|
|
|
