Tápláléktáblázat

Az egyéni étkezési szokások kritikus szemmel való vizsgálatára és az esetleges savas túlterhelés megállapítására tanulmányozza a tápanyag táblázatot. Látni fogja, hogy sok élelmiszer, amit egészségesnek és a sav-bázis háztartásra kedvezőnek tartunk, valójában savtöbbletet okoz. A kiegyensúlyozott táplálkozás érdekében ne iktassuk ki étrendünkből  a savképző hatású élelmiszereket, hanem kombináljuk bázisban gazdag gyümölcsökkel, zöldséggel és salátával, természetesen a megfelelő mennyiségben. Így megelőzhető a túlsavasodás kialakulása.

Oldalunkon megtalálható egy sav-bázis számoló. Ennek segítségével láthatjuk, hogy élelmiszereink hogyan hatnak sav-bázis háztartásunkra.

ugrás a sav-bázis számolóhoz...

A letölthető anyagaink közt pedig megtalálja a főbb élelmiszerek sav-bázis táblázatát.

ugrás a letölthető anyagokhoz...

A vizelet pH mérése tesztcsíkkal

Az egyszerűség kedvéért a vizelet pH-ját gyakran használják a sav-bázis státusz mérésére. Egyszeri mérések azonban nem alkalmasak arra, hogy következtetni lehessen belőlük a sav-bázis háztartás aktuális állapotára. Ennek egyrészt az az oka, hogy a vizelet pH-ja a táplálkozástól függően természetesen ingadozik pH 5 és 8 között, másrészt a savaknak csak kb. 1 %-át választjuk ki szabad, azaz a pH-tesztcsík által mérhető savként.  A savak nagy része a vizeletben ammónium kötésben van, amelyet a pH színjelző nem érzékel.

A vizelet pH-érték mérésének csak akkor van értelme, ha azt rendszeresen, naponta többször, relatív gyakori időközönként mérjük,  szabványosított étkezés mellett, és nem áll fenn a vese megbetegedése sem. Ilyen feltételek mellett a vizelet pH napi lefolyásából utalásokat nyerhetünk a sav-bázis háztartás állapotára (hasonlítsa össze a táblával).

Nettó savkiválasztás 24 óra alatt összegyűjtött vizeletben

Az un. egy napon belüli nettó savkiválasztás pontos képet nyújt a sav-bázis egyensúlyról. A 24 órán keresztül gyűjtött vizeletben a sav-bázis háztartásra releváns kiválasztott anyagokat analizálják és ebből határozzák meg az egy napi nettó savkiválasztást. Minél nagyobb ez a vesén keresztüli nettó savkiválasztás, annál nagyobb a szervezet savterhelése. Ezen módszer hátránya a körülményes vizeletgyűjtés, valamint az eddig csak kevés tudományos intézetben adódó analízis lehetősége.

Friedrich Sander-féle módszer

A 30-as években Friedrich Sander által kifejlesztett eljárást a természetgyógyászatban még ma is használják. Ez  a vizelet pH-mérése mellett annak puffer-kapacitását is figyelembe veszi. A vizsgálat  5 mérésből áll, különböző napszakokra elosztva. A vizelethez először lúgot, majd savat adunk, a semlegesítéshez szükséges mennyiségekből egy faktort kalkulálunk. Ennek a savkvóciensnek hívott faktornak napi profilja nyújt  tájékoztatást a sav-bázis egyensúly helyzetéről (lásd ábra). E z a módszer is szakember intepretációját igényli.

Jörgensen és Stirum módszere

Jörgensen és Stirum módszere a vér puffer-kapacitását határozza meg. A vér sejtes alkotórészei arányából a vörös vértestek puffer-kapacitására, és ezzel a sejten belüli túlsavasodás lehetséges fokára következtet. Minél alacsonyabb a vér puffer-kapacitása, annál több saját puffer-anyagot használt fel a szervezet. Egészséges emberek esetében az ezzel a módszerrel empirikusan meghatározott vér puffer-kapacitás pH 7,4-nél és konstans széndioxid résznyomásnál  kb. 75 mmol/l. A mérésben sok a hibalehetőség, ezért ezt a módszert is csak tapasztalt szakértők és laboratóriumok alkalmazhatják.