Táplálkozás

A mai táplálkozási szokásaink (magas fehérje és szénhidrát tartalmú ételek, gyorséttermi ételek, üdítőitalok) jelentős savtúlsúlyt idéznek elő. Ez részben azért van, mert élelmiszereink manapság az életfontosságú lúgos komponenseket (szerves kötésű ásványi anyagok) igen kis mennyiségben tartalmazzák. Ennek oka a talaj rossz minősége a  gyakori savas esőzések miatt, valamint a tömeggyártáshoz igazodó mezőgazdaság. Az élelmiszerek ipari feldolgozása során is csökken az eredetileg meglévő bázikus vitálanyag-tartalom. Az állati fehérjék (hús, hal, tojás) és gabonafélék túlzott fogyasztása, ugyanakkor a gyümölcsök, zöldségek és a saláta kis mennyiségű fogyasztása fokozza a savterhelést.

A fehérjék 20 különböző aminosavból épülnek fel. Kettő közülük ként tartalmaz (methionin és cystein). Ezeknek a kéntartalmú aminosavaknak a lebomlásakor kénsav keletkezik. Emellett a foszfátok (pl. felvágottakban, üdítőitalokban) is elősegítik a táplálkozás okozta savtermelés kialakulását. A kloridok is savtermelő hatásúak (foszforsav, sósav). Természetesen ilyen erős savak nem fordulnak elő a vérben vagy a szövetekben, hanem a puffer-rendszerek teljesen semlegesítik őket. Ha a puffer-rendszert erősebben igénybe vesszük, csökken annak teljesítő képessége és ez a krónikus túlsavasodás tipikus következményeit  vonja maga után.

A savanyú íz nem feltétlenül savas hatású

Gyakori tévhit, hogy az élelmiszerek, amelyek savanyú ízűek és pH-értékük a savas tartományban van, egyben savképzőek is.  Ez nem így van.  Az ok egyszerű: a nyelvünk csak a savanyú ízt képes érzékelni, a lúgosat nem. A savanyú gyümölcsök, mint pl. a citrom, elegendő mennyiségű szerves, kötött ásványi formában jelenlévő lúgot tartalmaznak, aminek az ízlelésére az emberi szervezet nem  képes, viszont ezek a lúgok bázikus hatást fejtenek ki a szervezetben.

A gyümölcsök, zöldségek és saláták lúgos hatásáért a szerves ásványi vegyületek a felelősek. Különösen a szerves savakhoz (pl. a citromsavhoz) kötött ásványi anyagok fontosak. Ezek az anyagok a kálium-, nátrium-, magnézium-, vagy a kálcium-citrát. A szerves ásványi vegyületek lebontásánál sav használódik fel, és ez által csökken a savterhelés. Egy élelmiszer bázikus hatása tehát alapvetően  a táplálék ásványi anyag tartalmától függ.

Az élelmiszerek felosztása

Döntő jelentőségű, hogy egyes élelmiszerek milyen hatást gyakorolnak a sav-bázis háztartásra. A fentiekben említett lúgosító ásványi anyagok, mint pl. a kalcium-, magnézium-citrát, valamint a savképző foszfát, klorid és szulfát mennyisége a meghatározó. Ha a különböző mennyiségű, a bélből felszívódásra került tápanyag alkotórészeit figyelembe vesszük, akkor ebből egy speciális, tudományos mérési eljárás segítségével következtethetünk arra, hogy pl. 100 gramm tápanyag elfogyasztásakor milyen mennyiségű sav, illetve lúg képződik a szervezetünkben, ami aztán a vesén keresztül kiürül. Ez az úgynevezett PRAL eljárás (PRAL- potential renal acid load) a Basica termékek élelmiszertáblázatának alapját képezi és megfelel az aktuális sav-bázis háztartás a jelenlegi tudományos ismereteknek.

Oldalunkon megtalálható egy sav-bázis számoló. Ennek segítségével láthatjuk, hogy élelmiszereink hogyan hatnak sav-bázis háztartásunkra.

ugrás a sav-bázis számolóhoz...

A letölthető anyagaink közt pedig megtalálja a főbb élelmiszerek sav-bázis táblázatát.

ugrás a letölthető anyagokhoz...

Böjtölések és diéták

A kalóriadús ételek kiiktatásával elért súlycsökkenés és az ételről való teljes lemondás, pl. a böjt,  alapvető változásokat okoz a sav-bázis egyensúlyban. A szervezet kénytelen a saját energiatartalékát igénybe venni, mindenekelőtt a raktározott zsírt építi le. Ennek pozitív hatása is lehet, viszont a zsírsavak elégetésekor nagyszámú  ketosav keletkezik és ez megterheli az anyagcserét.  Kialakul a  túlsavasodás (ketoacidózis), ami által az egész anyagcsere-teljesítmény romlik. A ketoacidózis igen kellemetlen következménye a legtöbbször pár nap után fellépő tipikus diéta- és böjtölési krízis.

A fogyókúra és a böjtölés csak akkor mondható sikeresnek, ha elegendő gyümölcs, zöldség és saláta elfogyasztásával ügyelünk a savtermelés kompenzálására, valamint megfelelő termékeket  (mint pl. a  Basica termékek) szedünk, különösen akkor, ha egy diéta alkalmával bizonyos élelmiszerek bevitele nem megengedett.

Testi megterhelések és betegségek

Környezeti befolyások, testi és szellemi megterhelések is felboríthatják a sav-bázis egyensúlyt. A betegségek a szervezet számára rendkívüli megterhelést jelentenek.  A reumás panaszok, diabetes mellitus, gyomor-,bél- és vesebetegségek esetén a szervezet nem képes a sav-bázis egyensúly teljes kiegyenlítésére. Ennek következtében jelentősen nő a savterhelés,  ami megfelelő kezelés nélkül hosszútávon krónikus túlsavasodáshoz vezet.